Az Értő Figyelem nem érzelemcímkézés

Gondolatok egy résztvevői kérdés nyomán…

Az egyik Gordon Szülői Eredményesség Tréningen, amikor az Értő Figyelem készséget tanultuk, gyakoroltuk, valaki felvetett egy cikket, amely szerint a gyermek érzelmeinek „megnevezése” többet árt, mint használ.

Mindig bátorítjuk a résztvevőket, hogy kérdéseiket, esetleges aggályaikat fejezzék ki, mert ezek a kérdések igazán mély tanulási élményhez vezethetnek.

A kérdés nagyon jó volt. És fontos.

Mert valóban: ha az Értő Figyelmet technikává egyszerűsítjük, ha mechanikusan „rámondjuk” a gyerekre, hogy mit érez – az nemcsak hatástalan lehet, hanem irritáló is.

Ugyanakkor a hivatkozott írás – miközben határozott állításokat tesz – nem támasztja alá azokat tudományos kutatásokkal vagy forrásokkal, így a hitelessége nem megalapozott. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy alapvető félreértésen nyugszik: összekeveri az érzelemcímkézést az Értő Figyelemmel.

A kettő nem ugyanaz.

Mi NEM  az Értő Figyelem?

Az Értő Figyelem nem:

• „Megmondjuk” a másiknak, mit érez.

• Pszichologizálunk.

• Diagnosztizálunk.

• Technikát alkalmazunk.

  
  

Az Értő Figyelem nem steril érzelemnevezgetés.

Sokszor azok kritizálják az Értő Figyelmet, akik már találkoztak annak rossz kivitelezésével. Gyakran az történik, hogy a szülők vagy szakemberek a módszert leszűkítik egy mechanikus formulára: „Te most dühös vagy.” „Ez frusztráló lehetett.” „Ez biztosan nagyon rosszul esett.”

Nem csoda, ha ez ellenállást vált ki.

Ahogy egyszer dr. Thomas Gordon fogalmazott:

„Az  Értő Figyelem a legjobb tippünk arra, amit hallunk a másiktól – és arra, hogy mit érez ennek hátterében.”

Tehát nem közöljük vele, hogy így és így érzi magát, hanem ellenőrizzük, csekkoljuk megértésünket.

Az Értő Figyelem lényege: a „mintha” állapot

Carl Rogers így ír az empátiáról:

„Az empátia állapota azt jelenti, hogy pontosan érzékeljük a másik belső vonatkoztatási rendszerét, annak érzelmi komponenseivel és jelentéseivel együtt, mintha mi lennénk az a személy – de anélkül, hogy valaha is elveszítenénk a ‘mintha’ feltételt.”— Rogers, 1980

Ez a „mintha” megközelítés a kulcs. Nem én mondom meg, mit érzel. Megpróbálom belülről megérteni – mintha te lennék. És visszaellenőrzöm.

Az Értő Figyelem hangneme ezért kérdő jellegű is lehet. És persze olykor előfordul, mint minden készségtanulási folyamatban, hogy egy új ismeret kapcsán elveszünk a részletekben, akkor most pont vagy kérdőjel?

Nem pont a mondat végén lévő kérdőjel számít, hanem a hangszín és a számos egyéb metakommunikációs eszköz:

Nem: „Ez felháborító volt!”

Hanem: „Hű… ez elég felháborító lehetett…?”

A különbség finom – de jelentős.

Thomas Gordon és az Értő Figyelem funkciója

Dr. Thomas Gordon Rogers tanítványa volt. A Gordon Módszer szerint az Értő Figyelem egy nagyon konkrét célt szolgál:

Segít a gyermeknek (vagy bárkinek), hogy:

• tisztábban lássa saját érzéseit,

• csökkenteni a belső feszültséget és megtapasztalja az elfogadó kapcsolat biztonságát,

• önállóbb megoldásokat találjon.

Az Értő Figyelem nem manipuláció, nem eszköz arra, hogy „lenyugtassam”, nem trükk.

Hanem egy biztonságos tér.

A gyermek nem attól fejlődik, hogy megmondják neki, mit érez. Hanem attól, hogy megéli: valaki pontosan érti őt.

Ez idegrendszeri szinten is szabályozó hatású. A megértettség élménye csökkenti a stresszválaszt és integrációt tesz lehetővé.

Eközben óhatatlanul szóba kerül a járulékos nyereség: a gyermek tanul saját érzéseiről, megnevezni és beazonosítani őket, érzelmi intelligenciája pedig fejlődik ezáltal. De ez bármennyire is áhított eredmény a mai világban, itt valóban nem több mellékterméknél, tehát nem ez a célja a folyamatnak!

Miért bosszantja néha a kamaszokat az Értő Figyelem?

Valóban előfordul.

Egy tréner kolléga mondta:

„A kamaszaim néha idegesek lesznek az Értő Figyelemtől. Ilyenkor kihagyom az érzelemszavakat.”

Ez nem az Értő Figyelem kudarcát jelenti, hanem a kapcsolat finomhangolását. A kamasz évek sok törékenységet és bizonytalanságot hozhatnak, a gyerekek határai hirtelen megváltoznak, érzékenyebbek lesznek. Ilyenkor fontos, hogy támaszok, biztos pontok maradjunk, kellő óvatossággal forduljunk feléjük.

Lehet, hogy:

• Nem érzelemszóra van szükség, hanem helyzet-visszatükrözésre.

• Nem „Ez túl sok volt neked…”, hanem: „Ez elég kaotikusnak hangzik…”

• Vagy egyszerűen csak jelenlétre.

Az Értő Figyelem mindig személyre szabott. Ahogy elhangzott: “It’s about knowing your person.” vagyis “Az a lényeg, hogy ismerd az illetőt.”

És mivel a Gordon tréningen a fontos kapcsolatainkért tanulunk és fejlődünk, ez nem irreális elvárás.

A leggyakoribb félreértés

Néhányan azért utasítják el az Értő Figyelmet, mert azt tapasztalták, hogy rosszul alkalmazták velük szemben.

Ha valakit korábban:

• kioktató hangon „empátiáztak”,

• manipulációként használták a technikát,

• időzítés nélkül „rámondták” az érzéseit,

akkor természetes, hogy ellenáll.

A P.E.T. könyvben dr. Thomas Gordon az „Az értő figyelem hibái” alfejezet alatt arra hívja fel a figyelmet, hogy még egy alapvetően jó módszer is könnyen hatástalanná vagy akár rombolóvá válhat, ha nem megfelelően alkalmazzuk.

1. Az Értő Figyelem nem technika, hanem hozzáállás: Ha a szülő csak „eljátssza” az empátiát, de valójában nem fogadja el a gyermek érzéseit, a kommunikáció hiteltelenné válik. A gyerek megérzi a mesterkéltséget.

2. Nem mindig kell visszatükrözni: Gyakori hiba a túlhasználat: minden mondat után mechanikus visszajelzés. Ez természetellenes, kihallgatásszerű légkört teremthet.

3. A visszatükrözés ne legyen kategorikus: Ha a szülő kijelenti, mit érez a gyerek („Dühös vagy.”), az ellenállást válthat ki. Az Értő Figyelem lényege a megértés ellenőrzése, nem az értelmezés ráerőltetése.

4. Rejtett irányítás: Ha az empátia mögött manipulációs szándék húzódik meg (pl. viselkedésváltoztatás céljából), a kapcsolat sérül.

5. Rossz problémaazonosítás: Az Értő Figyelem csak akkor működik, ha valóban a gyermeké a probléma. Ha valójában a szülőt zavarja a helyzet, más eszközre (pl. én-üzenetre) van szükség.

Az Értő Figyelem nem technika – hanem létállapot

Az Értő Figyelem nem pusztán módszer, hanem a Rogers-i alapkondíciók természetes virágzása:

• Empátia

• Hitelesség

• Feltétel nélküli elfogadás

  
  

Ha ezek hiányoznak, az Értő Figyelem mesterkélt lesz. Ha jelen vannak, a visszatükrözés magától történik. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy „szabad-e érzelmet megnevezni”, hanem az, hogy milyen minőségből szólalok meg.

Mi történik, amikor valódi Értő Figyelmet adunk?

Sokszor a másik észre sem veszi, hogy „technikát” használunk.

Csak azt érzi:

• megkönnyebbül

• tisztábban lát

• közelebb került önmagához

Az Értő Figyelem nem színpad, nem performansz, nem pedagógiai eszköz.

Hanem megértésem, elfogadásom, empátiám legtisztább és legőszintébb kimutatása.

A valódi Értő Figyelem nem arról szól, hogy kimondjuk az érzést, még akkor sem, ha technikailag ez történik.Hanem arról, hogy a másik megélje: „Valaki itt van velem. Valaki érti.” És ebből a megértettségből születik az önismeret, az önszabályozás és a valódi kapcsolat.

Olvass tovább vagy Tanuld meg!